Mit jelent a betegség a család számára?

• A család funkcionális egysége ilyenkor megbomlik, illetve a család egyes tagjai érzelmileg más-más módon reagálnak. A betegség mindenképpen egyfajta stressz, melynek hatása alapvetően a betegség természetétől függ. Oka lehet külső, másokat is veszélyeztető, pl. fertőző betegség; súlyossága, várható kimenetele, várható időtartama befolyásolja a beteg magatartását, látható jelei, melyek másokból undort, iszonyatot, szánalmat válthatnak ki. Befolyásoló tényező még a betegséghez tapadó laikus, olykor megbélyegző vélemények (rák, depresszió); megváltozik a beteg önellátó képessége, támogatásra, ápolásra szorul, kritikus kérdés a szobatisztaság megőrzése vagy elvesztése.

• A családon belül átstrukturálódás alakul ki, melynek eredményessége függ a család konfliktusmegoldó képességétől: korábbi problémák megoldása, munkahely elvesztése, anyagi gondok stb. Nagy befolyással bír a beteg személy státusza a családon belül: legnagyobb stresszt a beteg gyermek jelenti. Ki töltse be az addigi kenyérkereső szerepét stb. A beteg otthoni ellátása számtalan többletkiadást jelenthet: fűtés, világítás, étkeztetés, takarítás, bevásárlás, különleges felszerelések. Családon belül kell valakit találni, aki a gondozást ténylegesen végzi.

• Az ember egészsége elsősorban belső tényezőkön, genetikai adottságokon múlik. Nemcsak az egészséget, hanem az ember fizikai és szellemi teljesítményét, élettartamát is potenciálisan elsősorban az újszülöttkori adottságok határozzák meg. Minden újszülött örököl egy génstruktúrát. Az ember nem csak genetikailag meghatározott lény, hanem a környezet, tehát külső tényezők is hatással vannak mindennapi életére, befolyásolja az egészségét a társadalmi és természeti környezet is.

• Már az ember veleszületett adottságai is rosszabbak a genetikai adottságoknál, ugyanis a megszületést megelőzően, a terhesség alatt is sok kár éri a magzat fejlődését. Az anya dohányzása, alkohol fogyasztása, helytelen és hiányos táplálkozása negatívan befolyásolja magzata méhen belüli fejlődését. 6-7 éves korra a genetikai potenciál 25-40%-a vész el!

• Az egészségi állapotot befolyásoló természeti tényezők közül a legjelentősebbek a földrajzi fekvés, az éghajlat, a talaj, a levegő, a víz, a fizikai és kémiai ártalmak, a biológiai környezet. A hideg éghajlat kedvez a reumás betegségeknek, a tartós napsugárzás a bőrrák kialakulásának stb.

• Az ember rendszeresen ki van téve a társadalmi környezet hatásainak. Az egészségi állapotára más-más módon van befolyással a foglalkozás, a munkakörülmények, az életviszonyok és életkörülmények, továbbá a munkahelyi és családi környezet, s általában a társadalmi mikrostruktúra, valamint a társadalmi szokások és hagyományok, a lakosság általános és ezen belül az egészségügyi kultúra, viszonyulása saját egészségéhez, betegségekhez és az egészségügyhöz. Végül befolyásoló tényező az orvostudomány fejlettsége és az egészségügyi szolgálat.

• A társadalmi környezet bonyolult módon, több áttételen keresztül fejti ki hatását a lakosság egészségi állapotára, okoz egészségkárosodást. Vezető szerepe a társadalmi-gazdasági környezetnek van, mely a természeti környezet egyes hatásait is megváltoztatja. A gazdag országok meg tudják oldani az egészséges ivóvízellátást nincs malária, lepra, kolera, az egészségügyi szolgálat jól fejlett, az egy orvosra jutó lakosságszám alacsony stb.